A fehérje fogyasztás fontossága
Nagyon fontos témát fogunk az alábbiakban boncolgatni, mégpedig azt, hogy mi az a fehérje és miért van szüksége rá a szervezetnek.
A test alappilléreiként és építőköveiként a testben található élő sejtek legfontosabb alkotórészei a fehérjék. A protein szó jelentése görög eredetű és úgy fordítható, hogy a “legelső”, tehát valóban a legfontosabb alkotóelem a szervezetünk számára. Megfelelő fehérjefogyasztás mellett tudnak az izmok épülni és regenerálódni edzések után. Az izmaid és szöveteid építésén kívül a hormonok szabályozásában is szerepük van. Tehát nagyon fontos, hogy megfelelő arányban juttass be a szervezetedbe fehérjéből.
Amennyiben nem fogyasztunk elég fehérjét, a szervezetünk nem fog megfelelően működni. Fehérje nélkül nincs növekedés, nincs gyógyulás. Ha valaki nem fogyaszt fehérjét vagy csak jóval kevesebbet, mint amire a szervezetének szüksége van a hiányállapot vérszegénységet, gyenge immunrendszert, fáradékonyságot és koncentrálóképesség romlást idéz elő, súlyosabb esetben egyéb komoly betegségek kialakulásához is vezethet. Ahogy a kevés úgy természetesen a túlzott fehérje bevitel sem egészséges, hiszen a fehérje nem tud raktározódni, lebomlik és bomlás során keletkező anyagok megterhelhetik a vesét, sőt a túlzott fehérjebevitel elhízáshoz is vezethet.
Minden fehérje aminosavakból épül fel. “Kilenc esszenciális aminosav van, amelyeket az élelmiszerekből veszünk fel, a többit képesek vagyunk a saját testünkben szintetizálni” – mondta el a Medium magazinnak Dana Hunnes, a UCLA Ronald Reagan Orvosi Központjának vezető dietetikusa.
A fehérjéket állati és növényi eredetű táplálékokból is beszerezhetjük.
Az állati eredetű fehérjékben minden számunkra fontos esszenciális aminosav megtalálható, a növényi fehérjékben viszont nem. Ugyanakkor többféle növény kombinációjának fogyasztásával állati eredetű táplálék nélkül is hozzájuthatunk minden szükséges aminosavhoz. Ezért nevezik az állatokból származó táplálékot teljes fehérjeforrásnak a zöldségekkel szemben.
A fehérjék aminosavakból épülnek fel. Az állati eredetű élelmiszerek (hús, hal, sajt, tojás, tej, joghurt, kefír, tejföl, stb) tartalmaznak minden aminosavat, ezek teljes értékű fehérjét tartalmaznak. A növényi eredetű élelmiszerek (a szója kivételével) nem tartalmazzák mind a húsz aminosavat. De általában más-más aminosavakat tartalmaznak optimális arányban, vagyis ún. komplettálással (kiegészítés) teljes értékű fehérjét kaphatunk. Például a rizs és a burgonya együtt mind a húsz aminosavat tartalmazza.
A következő ételeket teljes értékű fehérjékként tartjuk számon:
• natúr, roston vagy grillen elkészített csirkemell
• natúr, roston vagy grillen elkészített pulykamell
• tejsavó fehérjék
• kazein
• sovány túró
• sovány sajtok
• tengeri halak
• tenger gyümölcsei
• tojásfehérje
• tofu
Miért nem leszel éhes sokáig ha fehérjét eszel?
Mert a szervezeted a fehérjéket sokkal lassabban bontja le, mint például a szénhidrátokat, tehát hosszabb ideig marad a telítettség érzés is és emellett azt is jó tudni, hogy a fehérjék elégetéséhez nagyjából 30%-kal több energiát használ fel a szervezeted, vagyis zsírégető a folyamat, hiszen több kalóriát használ fel a lebontás során.
Mennyi a javasolt napi fehérje bevitel?
Az emberi szervezet napi fehérjeszükséglete függ a testtömegtől, a testösszetételtől, az életkortól, a nemtől és az egészségi állapottól. Vegyes táplálkozás esetén a fehérjebevitel gyermekeknél: 1-1,1 g/nap/testtömeg, a felnőtteknél: 1 g/nap/testtömeg. A gyermekek fehérjeszükséglete az életkor előre haladtával csökken: 1-6 éves korban 1,2 g/ttkg/nap, azt követően pedig 1-1,1 g/ttkg/nap körüli.
Milyen fehérjét érdemes választani?
Amennyiben az étrended nem tartalmazza a megfelelő mennyiségű fehérjét úgy azt fehérje porból tudod pótolni. Fehérje választásnál érdemes először végig gondolni van-e valamilyen allergiánk, amely alapvetően meghatározza a választást állati vagy növényi eredetű fehérjét válaszunk. Amennyiben kazein érzékenyek vagyunk vagy vegán étrendet folytatunk érdemes növényi alapú fehérjét választani.
Állati fehérjék:
• Hidrolizátum: a legmagasabb minőségű, ám ennek megfelelően költséges fehérjék, melyek peptidjei gyorsan és magas hatásfokkal szívódnak fel. A savófehérjék esetenként előforduló puffasztó hatása itt nem tapasztalható. Főként edzés előtt és után javasolt fogyasztani őket.
• Tejsavófehérje-izolátum: nemcsak hatékonyan, de gyorsan hasznosulnak az emberi szervezetben. Tökéletesek szénhidrátszegény étrendek részeként, naponta többször lehet őket fogyasztani. Valamivel olcsóbbak a hidrolizátumnál, ám hétköznapi – nem versenyszintű – használatban aligha van érzékelhető különbség.
• Tejsavó-koncentrátum: az izomépítésben elengedhetetlen BCAA fehérjék bőséges forrása, mely viszonylag gyorsan fel is szívódik. Nemcsak edzés előtt és után, de az étkezések fehérjével dúsítására is használható, vagy akkor, ha egy-egy étkezést későbbre kell csúsztatnod. Kezdők számára kifejezetten ajánlott, ráadásul aránylag olcsó, ám az érzékenyek esetében puffadást okozhat.
• Tojás-albumin: még a fehérjeporokat megelőző időszakban ez volt a komoly testépítők elsődleges étrend-kiegészítője, ám ma már főként csak a laktózérzékenyek fogyasztják. Nemcsak por, de konzerv formájában, tisztított tojásfehérjeként főzésre készen is kapható. Jó minőségű, ám lassabb felszívódású a savónál.
• Kazein: a tejből kinyert kazein lassan bomlik le, így akár öt-hét órán keresztül is fehérjepótlással látja el a szervezetet, így intenzív edzés mellett érdemes lefekvés előtt fogyasztani, vagy akkor, ha hosszabb idő telik el két étkezés között. A benne található glutamin felgyorsítja a regenerálódást. A kezdők számára azonban nem feltétlenül szükséges, az edzés utáni fehérje magasabb prioritást élvez.
• Marhaizolátum: az állati fehérjék között viszonylag gyengén és lassan hasznosul a marhahúsból kivont izolátum, ám ez is jobb minőségű a növényi proteineknél. Amennyiben a tojásra és a tejre is érzékeny vagy, akkor érdemes ezt általános használatra vásárolni, és azok helyett fogyasztani, viszont, ha pajzsmirigy problémád van ezt célszerű kerülni.
• Növényi fehérje:
o Borsófehérje: elsősorban allergia vagy elvi okokból választják. Könnyű emészteni, nem okoz allergiát és a különleges aminosav összetétele és mennyisége miatt ideális sportolók számára is.
o Szójaprotein: a szója fehérjéi a legkönnyebben felszívódó és hasznosuló növényi proteinek, melyek izomregenerálódást segítő glutaminnal és értágító, az izmok táplálását megkönnyítő argininnel járulnak hozzá az eredményeidhez. A bennük található növényi hormonok azonban különösen a nők számára problémássá tehetik a szójatermékek fogyasztását, így ezeket érdemes napi maximum egy adagra limitálni, ha mindenképpen ezt akarjuk választani.
o Rizsprotein: az egyik legnépszerűbb vegán fehérjepor. Ez azonban szénhidrátokban aránylag dús, noha mellé rostokat is tartalmaz. Nem teljes értékű fehérje, azaz egyes aminosavak hiányoznak belőle, B-vitamin-tartalma és könnyű emészthetősége azonban mellette szól.
Fontos szempontok még a választásnál:
• Nem tartalmaz hozzáadott cukrot
• Nem tartalmaz hozzáadott szénhidrátokat
• Legalább 95%-os tisztaságú fehérje mátrixot tartalmaz (a legjobb a kazein vagy a tejsavó fehérje)
• Nem tartalmaz mesterséges egyéb adalékokat
