A spenót szerepe
Ez a zöldség kiemelkedően gazdag élelmi rostokban, antioxidánsokban, flavonoidokban, karotinoidokban, klorofillban valamint vitaminokban és ásványi anyagokban.
A spenótot nyersen célszerű fogyasztani, manapság már bárhol kapható ilyen formán a bébi változat, ráadásul legtöbbször már mosottan árulják. A spenótnak igen magas a fehérje-, vitamin- és ásványi anyag tartalma. A levél szárazanyagtartalmának harmada fehérjeforrás, emellett sok vasat, magnéziumot, kalciumot és káliumot tartalmaz. A vitaminok közül jelentős az A és C-vitamin tartalma, azonban ezek hosszas főzés során lebomlanak.
A spenót – akárcsak a cékla – különösen gazdag betainben. Ennek az erős antioxidáns aminosavnak számos egészségvédő hatását fedezték fel: gátolja a rákos sejtek fejlődését, támogatja a máj méregtelenítő munkáját, fokozhatja állóképességünket, továbbá csökkenti a vér homocisztein szintjét. Utóbbi hatásának köszönhetően hatékony segítséget jelent a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.
Spenót fogyasztásával olyan súlyos betegségek kockázatát is csökkenthetjük, mint a vastagbél-, prosztata- és mellrák. Az időskori szembetegség, a makuladegeneráció rizikóját is mérsékelhetjük segítségével. Egy kutatás szerint, ha hetente legalább ötször fogyasztunk luteinben gazdag zöldséget – például spenótot, brokkolit, kukoricát vagy káposztát -30-80 százalékkal csökkenthetjük e szembetegség kialakulásának kockázatát.
Sportolóknak is hasznos a spenót, mivel fogyasztása növeli az izmok hatékonyságát, az edzés közbeni oxigénigényét 5 százalékkal csökkenti, és képes megelőzni az oxidatív stressz izomkárosító hatását.
A benne lévő vasat szervezetünk csak részben tudja hasznosítani – mint általában a legtöbb vasforrás esetén. Érdekesség, hogy a fagyasztott spenótban lévő vas jobban felszívódik a szervezetben.
A spenót rengeteg klorofillt tartalmaz, mely megfiatalítja sejtjeinket, és csökkenti az öregedés káros hatásait.
Magas káliumtartalma elősegíti a jobb és mélyebb alvást, ezért érdemes vacsorára is fogyasztani belőle.
