A túlsúly, a hormonrendszerünk, az immunrendszerünk és a megélt stressz kapcsolata
Manapság az elhízás mindennapos problémává vált, és így vagy úgy, de mindannyiunk életében jelen van. Lehet, hogy mi magunk vagyunk elhízottak vagy túlsúlyosak, lehet, hogy a közvetlen környezetünkben él olyan, aki ezzel a problémával küzd. A túlsúly leküzdésének első lépése az, hogy tisztában legyünk a miértekkel, figyeljük és értsük meg a testünk jelzéseit és szeressük a testünket.
De mit is jelent, az, hogy túlsúly?
Tágabb értelemben a testsúly egy felesleges mennyisége, de szűkebb értelemben a testzsír túlzott mértékű elszaporodása. A zsír a testünk normális része, szigetel, védi a belső szerveket és fontos szerepe van a hormontermelésben. A normál súlyú emberek testsúlyának egynegyed-egyhatod részét zsír alkotja, de minél inkább meghaladjuk ezt az értéket, annál több egészségügyi problémával kell szembenéznünk. Hölgyeknél eredendően magasabb az arány, míg a férfiaknál alacsonyabb.
Fontos azonban tudni, hogy az elhízáson belül is megkülönböztetjük a túlsúlyt, aminek esetében a BMI 25-29 között van és az elhízást, ahol a BMI 30 feletti értéket mutat.
De mi is az a BMI?
A BMI, avagy a Body Mass Index mutatja meg a testsúlyod és a magasságod arányát.
A BMI kiszámítása után megtudhatod, hogy ideális-e az aktuális testsúlyod vagy el kell kezdened dolgozni rajta.
Hogyan számíthatod ki a BMI-det?
Vedd a súlyodat és oszd el a testmagasságod négyzetével.
Pl.
69 kg és 168 cm
69/1,68²= 24,44 a BMI
Ne feledd azonban, hogy a BMI csak részben mutatja meg a súlyoddal kapcsolatos információkat. Egyáltalán nem mindegy, hogy az adott testsúlyban milyen arányban van a testizom és a testzsír. Akár az is előfordulhat, hogy magas izomtömeg esetében a 25-ös BMI elfogadható, míg az is, hogy egy 24-es BMI esetében, ahol magas a testzsír aránya, az már nem egészséges értéket jelent.
Magyarországon a teljes lakosság 62%-a túlsúlyos, 27%-a elhízott, így a világon a 4. helyen állunk az elhízottsági arány tekintetében, míg Európában viszont az 1. hely a miénk.
Milyen nehézségekkel kell szembenéznie annak, aki túlsúlyos?
– megnöveli a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát
– súlyos szervi szövődmények léphetnek fel.
– a légzési működést kórossá teszi
– növeli a tápcsatornát érintő betegségek kialakulásának kockázatát
– sok esetben pszichés tünetek is megjelennek (pl depresszió, testképzavar, negatív önértékelés stb)
– gyakoriak a pszichoszociális problémák (önértékelési zavarok, szexuális zavarok, szociális visszahúzódás, stb)
Statisztikai adatok Magyarországon:
elhízott: 2 millió fő
túlsúlyos: 4 millió fő
II. típusú cukorbetegség: 0,5 millió regisztrált beteg
magas vérnyomás: 2 millió fő
magas koleszterin szint: 5 millió fő
infarktus: 30 ezer/év
agyvérzés: 42 ezer/év
érszűkület: 0,5 millió kezelt beteg
lábamputáció: 6 ezer/év
Elég elrettentő adatok igaz?
Mik az elhízás lehetséges okai?
Az elhízásnak rengeteg oka van, nagyjából minden hatással van a súlyunkra, gyakorlatilag a magzati létünktől a bennünket bármilyen életkorban ért összes hatáson át, a kialakult szokásainkig.
Az emberi szervezet az evolució során arra lett beállítva, hogy hízzon és raktározzon, amennyit tud. A normál testsúly megőrzése sosem vált programmá, mert nem járt előnnyel. Ezért a szervezet megannyi mechanizmusa azt szolgálja, hogy minél gyorsabban szerezzük vissza az elveszített zsírraktárakat. (Schwartz és mtsi, 2003.)
Hogyan függ össze a testsúlyunk, a hormonrendszerünk, az immunrendszerünk?
Mint tudjuk, a szervezetünk úgy van összerakva, hogy teljes egységet alkot. Mondhatjuk úgy is: minden mindennel összefügg. Képzeljük el azt, hogy testünk egy autó, amelynek motorjában egy kis alkatrész tönkremegy. Először nem okoz problémát, csak nem működik tökéletesen, de lassan elkoptatja a körülötte lévő alkatrészeket is és a motor megáll. Nagyjából ugyanez történik a testünkben is.
Hogyan befolyásolja a stressz a súlyunkat?
Régóta ismert tény, hogy a stressz az embereket nassolásra, evésre ösztönzi. Kutatások bebizonyították azt is, hogy a hosszú távú stressz és az elhízás között egyértelmű kapcsolat van. A University of London által készített kutatásban 2627 embert vizsgáltak meg és két hónapos kortizol szintet vizsgáltak (hajmintából). A vizsgálatból egyértelműen kiderült – nemtől függetlenül-, hogy a magas kortizolszint nagyobb testtömeggel, BMI-vel és csípőmérettel jár.
De mi is az a kortizol?
A kortizol kiemelkedő fontosságú szerepet tölt be az emberi szervezet működésében.
Egy szteroidhormon, egy ún glükokortikoid, melyet a mellékvesekéreg a koleszterinből szintetizál. A termelését a hipotalamusz szabályozza, bizonyos tényezők szerint – ilyenek pl.: a bioritmusunk összes tényezője, ébrenlét állapota, az alvás, fizikai és mentális aktivitásunk. A legfontosabb feladata egy specifikus fehérjeszabályozás a szervezetben. Másnéven stresszhormon, amely növeli a vércukorszintet a szervezetben, fokozza az agy glükózfelhasználását, hatással van az immunrendszerre, befolyásolja az öregedést, a ránc kialakulását, szabályozza a zsíranyagcserét, az emésztést, a koncentrációt, az éhségérzetet.
A folyamatos idegeskedés és hajszolt életmód hatására tartósan fokozott termelésre kényszerítjük a mellékvesét, mely egy idő után nem tud elegendő mennyiségű kortizolt termelni. Első tünetként megjelenhetnek a fáradtság és az ingerlékenység. A kortizolhiány hatással lehet az egész hormonrendszerre, progeszteron hiányhoz, pajzsmirigy alulműködéshez vezethet, akadályozhatja a teherbe esést.
Mint látjuk a stressz az egyik legnagyobb ellensége szervezetünknek.
Kortizol szintünket leginkább a stressz csökkentésével, helyes táplálkozással és megfelelő táplálékkiegészítők fogyasztásával tudjuk szabályozni.
